Jukka Nevalainen

Főoldal/Zenekar/Tagok/Jukka Nevalainen
Jukka Nevalainen 2016-02-11T16:29:56+00:00

Finnországbna, Kitee-ben születtem, 1978 április 21-én. Egy nagyon boldog gyerekkort éltem meg egy öttagú családban, anyukámmal, apukámmal, lánytestvéremmel és fiútestvéremmel.
Pesäpallo, egy finn baseball változat nagy szerepet játszott az életemben a korai időkben, de 11 évesen végül is a zene megmentett a sporttól (vagy sportoktól, nem tudom). Akárhogy is, 11 évesen felvételi vizsgát tettem a helyi zeneiskola ütőseinek sorába, és kellemes meglepetésemre fel is vettek. Így megkezdődött az utazásom a zene csodálatos világában.
Hamar észrevettem, hogy nagyon jól érezem magam a dobok mögött. A zenei iskolában megtanultam a zeneelmélet alapjait, gyorsan fejlődött az alaptudásom, hogy mindezt összetartsa. Az ifjúsági főiskolán játszanom kellett az iskola együttesében, amit a zenetanárunk, Plamen Dimov vezetett. Egyfajta funk-jazz-rock keveréket játszottunk, és főleg klasszikus dalfeldolgozások voltak a repertoárunkon. Lehetet valamiféle tinédzser válságom, mert a nyolcadik osztályban otthagytam a zeneiskolát, és az együttest is, mert úgy érzetem, hogy soha többé nem akarok dobolni. De ha valamiben igazán benne vagy, sokkal többet jelent, mint egy tini szeszély, hogy örökre távol tartsd magad tőle.
Egy évvel később egyik barátom, akinek szüksége volt egy dobosra, megkért, hogy csatlakozzam az együtteséhez. Csak rövid ideig gondolkoztam, és elhatároztam, hogy nekivágok. Így lettem, tagja az első garázs együttesemnek, útban a züllöttség felé. Nem emlékszem, hogy valaha felmerült-e az együttesnek nevet adni. A zenei irányzatuk nem igazán volt nekem való, de igazán jó lehetőség volt egy együttesben játszani, és az első demó felvételt elkészíteni. A zenei ízlésem erőteljesen irányt vett a hard rock és a heavy metal irányába, a kedvenc együtteseim többek között Stratovarius, Dream Theater, Helloween, Metallica and Paradise Lost. Nem sokkal, hogy kiléptünk az első próba-bandából, Emppuval, és pár helyi srácból megalapítottuk első együttesünket. Nidhro’t nak neveztük eme mesterművet, és alapvetően gitárorientált rockzenét játszottunk finn dalszöveggel, de könnyen kihallhatod belőle metálos befolyásoltságunkat. Nagy idők voltak számunkra! Megszereztük az első próbatermünket, és valóban élveztük együttesünk menedékét. Párhuzamosan a Nithro’t-tal elkezdtük az első igazi metál együttesünket, az Ambrosia-t, mely instrumentális melodikus metál zenét játszott.
Egyszer az történt, hogy Emppu beszélt arról, hogy Tuomas egy projektbe kezdett, és elmentem meghallgatni első demójukat. A nagyon érdekesen hangzó, Tarja magasan énekelt operás hangjának és egy akusztikus, „közel a természethez féle” hangzású zene kombinációjában valami létrejött, amit én nem vettem akkor észre. Nem sokkal a demó felvétele után Tuomas és Emppu eljött hozzám, és azt hallottam, hogy én foglalhatom el a dobos helyét a Nightwish-nek elnevezett együttesben. Meghallgattuk Tuomas első szintetizátor demóját, és helyben megtörtént az első próbánk is egyben, borzongató volt!
2003-ban Csatlakoztam a Sethian együtteshez, mely a Spinfarmmal ki is adott egy albumot, Into Silence címmel. Annak ellenére, hogy soha nem léptünk ki az együttesből, úgy tűnik, hogy a debütálásunk marad az egyetlen megjelenés.

Néhány évvel ezelőtt létrehoztunk egy terápiás együttest, a Bitch Driven-t, ami jó móka volt elmbolondozni. Lehet, hogy néhány ilyen banda egyszer csak ismét aktív lesz, vagy az is lehet, hogy megjelenünk egy másik újjal, de most legalább is, mindenem megvan a Nightwish-ben.
Célom a Nightwish-ben hogy továbbra is őszinte legyek magamhoz, és aki körülvesz, és a zene. A folyamatosan változó zenei világban könnyű elveszíteni a fókuszt, és elfelejteni, hogy honnan jöttünk, és hogy miért is kezdtünk el zenélni az első helyen. De ha sikerül megtartanod a lényeget, és a másodlagos dolgok nem vezetnek félre, csodálatos dolgok születnek majd meg, és vad, létező kalandok várnak rád! A végén, ha kivesszük a kissé unalmas élet szempontjait – mint a pénz, pozíció, felelősségek, és korlátozások -, az életünk egész olyan lesz, mint amilyennek akartuk.
Hangszerek:
TAMA (Bubinga)
Paiste (mostly 2002, signature and Rude)
Pro-mark (5B).
We dance round in a ring and suppose, but the Secret sits in the middle and knows.
– Robert Frost
Életfilozófiám: Mi egy körben körbe-körbe táncolunk, és feltételezzük, de a Titok középen lapul, és tudja.